A település már a honfoglaláskor is lakott volt. Az első írásos adat azonban csak 1398-ból származik. Ebben az időben kendertermeléssel foglalkoztak az itt élők. A korábban Zaránd megyéhez tartozó Kígyóst, mely 1566 előtt a Kégyós nevet viselte, 1512-ben az Ajtóssyaknak köszönhetően békés vármegyéhez csatolták. Amikor a törökök elfoglalták a környékbeli várakat, a lakosok mindannyiszor elmenekültek, a település majdnem teljesen elnéptelenedett. Az új földesúr, Harruckern báró magyar, szlovák és német telepesekkel népesítette be a hajdani Kígyóst és környékét. A XVIII. század végén a Harruckern család fiúágon bekövetkezett kihalása után a Wenckheimek házasodtak be a dinasztiába, örökölve ezzel a gyulai és békési rátát, amelyhez a kígyósi puszta és Doboz falu is tartozott, ahonnan az egész uradalmat irányították. E család nevéhez fűződik az ókigyósi major kialakítása. Szabadkígyós jelentős nevezetessége a Wenckheim-kastély és park, melynek építését gróf Wenckheim Frigyes (1842-1912) és Wenckheim Krisztina (1849-1924) kezdték el. A kastély Ybl Miklós tervei alapján 1875-től 1879-ig épült német neoreneszánsz stílusban. A kor neves építészének nevéhez azonban nemcsak a kastély épületének tervezése és kivitelezése fűződik, hanem a majorban álló magtár és a Wenckheim-család kriptája is az ő építészeti zsenialitását dicséri. A magtár épületének belső tere négy tárlószintes, födémszerkezete és tartóoszlopai fából készültek, a kripta pedig görögkereszt alaprajzú, a központi négyzet fölülről, a tetőn át kapja a megvilágítást, míg az oldalszárnyak a koporsók elhelyezésére vannak kiképezve.

1924 után csak Wenckheim József maradt a kastélyban két fiával, Dénes Szigfriddel és Krisztiánnal, de 1944-ben ők is elhagyták a birtokot, külföldre menekültek a háború elől. A fiúk édesanyja, Denise grófnő is a kastélyban élt. 1945 tavaszán a Wenckheim kastélyba, Szobek András Békés megyei főispán utasítására, áttelepítették a Békéscsabai Felsőmezőgazdasági Iskolát, amely körül tangazdaság és gépállomás létesült.

A kastély épülete jelenleg felújítás alatt áll.  Az épület és környezete igen fontos kulturális érték.

Szabadkígyós, vagyis Ókígyós major közigazgatásilag Újkígyóshoz tartozott. 1950. január 1. jelentős dátum a község történelmében. Ekkor vette fel a hajdani Ókígyós a Szabadkígyós nevet.